Management of emergencies in direct oral anticoagulant-treated patients: practice pearls

Direct oral anticoagulants have become first-line agents in anticoagulation therapy in recent years; however, their reversal may be challenging in emergency situations, such as massive bleeding or urgent surgery. Conventional coagulation tests are not suitable for accurately assessing anticoagulant activity, making specific monitoring methods (e.g., anti-FXa, viscoelastic tests) essential. Among antidotes, idarucizumab is effective for rapidly reversing the effects of dabigatran, while andexanet alfa neutralizes apixaban and rivaroxaban, though its availability and thrombosis risk limit its use. Alternative strategies include prothrombin complex concentrate or extracorporeal techniques. Determining anticoagulant plasma concentrations before urgent interventions aids clinical decision-making, but in critical cases, hemostatic therapy should commence without awaiting lab results. Following bleeding management, timely reinitiation of anticoagulation is crucial to mitigate thrombotic risk. Orv Hetil. 2025; 166(27): 1043–1052. A direkt orális antikoagulánsok az elmúlt években a véralvadásgátló kezelés első vonalbeli szereivé váltak, azonban sürgősségi helyzetekben – például masszív vérzés, akut műtét – kihívást jelenthet hatásuk felfüggesztése. A hagyományos véralvadási vizsgálatok nem nyújtanak megbízható információt e szerek hatásának pontos felmérésére, ezért specifikus monitorozási módszerek (például anti-FXa-teszt, viszkoelasztikus tesztek) alkalmazása javasolt. Az antidotumok közül az idarucizumab a dabigatrán hatásának gyors felfüggesztésére, míg az andexanet-alfa az aktivált X-es faktort gátlók közül az apixabán és a rivaroxabán hatásának semlegesítésére használható, bár az utóbbi elérhetősége és a nagyobb thrombosiskockázat korlátozza alkalmazását. Alternatív terápiaként protrombinkomplex-koncentrátum vagy extracorporalis technikák is szóba jöhetnek. A sürgősségi beavatkozás előtt az antikoaguláns plazmakoncentrációjának meghatározása segíti a döntéshozatalt, de szükség esetén a vérzéscsillapító terápia e nélkül is megkezdhető. A vérzés kezelése után az antikoaguláció mielőbbi újrakezdése kulcsfontosságú a thrombosiskockázat csökkentése érdekében. Orv Hetil. 2025; 166(27): 1043–1052.

Abstract aus PubMed (NCBI) für den zitierten Eintrag, in der Originalsprache wiedergegeben. Maßgeblich ist die Fassung der Originalpublikation.

Das Abstract wird nicht übersetzt, damit die eigene Wortwahl der Autoren erhalten bleibt.

This practice review outlines emergency management for direct oral anticoagulant patients: anti-FXa or viscoelastic monitoring, idarucizumab for dabigatran, andexanet alfa for apixaban and rivaroxaban, prothrombin complex concentrate as fallback, and timely anticoagulation resumption.

Erfahren Sie, wie diese Forschung mit der klinischen Praxis verknüpft ist

Weitere begutachtete Studien in der Kategorie „Klinische Literatur“.

• Leech Therapy for Knee Osteoarthritis — The Landmark RCT — Michalsen et al. (2003)
• Leech-Assisted Flap Salvage — Systematic Review of 277 Cases — Whitaker et al. (2012)
• Auswirkungen der Hirudotherapie auf Leberfunktionen, Lipidprofil und Insulinsensitivität bei Ratten mit metabolischem Syndrom — Bilden A et al. (2026)
• Wirksamkeit und Sicherheit der Hirudotherapie zur Verbesserung der Spermienqualitätsparameter bei männlicher Infertilität: Eine randomisierte kontrollierte Studie — Abtahi-Forooshani M et al. (2026)
• Erfolgreiche Behandlung einer venösen Stauung eines retrograden Suralislappens mit Enoxaparin bei einem männlichen Patienten mit traumatischer Fußquetschverletzung: Ein Fallbericht — Velasco-Bustamante J et al. (2026)
• Untersuchung der therapeutischen Wirkungen der Behandlung mit medizinischen Blutegeln auf die Ischämie-Reperfusions-Schädigung der unteren Extremität — Ünal K et al. (2026)
• Wirksamkeit der Therapie mit medizinischen Blutegeln bei unterschiedlichen klinischen Anwendungen: Eine umfassende Studie aus Aserbaidschan — Farzali S et al. (2025)
• Hirudotherapie in der rekonstruktiven Chirurgie: Fallberichte und Übersicht — Heinz P et al. (2020)
• Hirudotherapie in der Wundheilung — Nair H et al. (2022)
• Hirudotherapie bei Extremitätenischämie auf der pädiatrischen Intensivstation: Eine retrospektive Beobachtungskohorte — Resch J et al. (2022)

Alle von der ASH analysierten Studien →